Gyergyóalfalu

A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése, Gyergyószentmiklóstól 7 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin része. Első írásos említése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt ma is az élen halad.

Római katolikus templom
A templom alapjait tekintve a gyergyói medence legrégibb templomának számít. Ősiségét több kutató szerint a nyugati oldalon található normann stílusú (román stílusú) kőkapuzat bizonyítja, amit az alfalviak Árpádkori főbejáratként emlegetnek. Az egyházközség első temploma román stílusú volt. Ezt követte a nagyobb, gótikus stílusban emelt templom, melynek építési idejét a történészek stílusjegyei alapján a 15. századra teszik. Számos eleme a jelenlegi templomban is megfigyelhető. Innen maradt meg a kőalapokon nyugvó andezit-tufából faragott, hatszögletű, gótikus kelyhet mintázó keresztelőkút is. 1766-1776 között a régi templom helyére új, barokk stílusút építettek. A régi épületet a harangtorony és a nyugati kivételével elbontották. Az új templom alapkövét 1766-ban tették le. 1806-ban a faluban tűzvész tombolt, leégett a templom teteje és a plébánia is, tornyát 1822-ben javították. 1930-ban kibővítették a templomot.

Mikó-kúria
A Gyergyóalfalu központjában található Mikó-kúriát Mikó Mihály csíkmegyei főispán építtette az 1800-as évek közepén, aki részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Az ingatlan, melynek sokféle rendeltetése volt az államosítás után, végül az önkormányzat tulajdona lett.

István pap tér
István pap 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt ma is az élen halad. A hitvédő papnak a 800 éves templom árnyékában emelt szobrot a gyergyóalfalvi közösség.

Alfalvi Képzőművészek Galériája
Gyergyóalfalu méltán büszke a nagyszámú innen származó, illetve jelenleg is a szülőfalujában alkotó képzőművészére. A 32 alkotó művei képeznek állandó kiállítást a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériájában. Ugyanitt található az egyik leghíresebb alfalvi festőművész, Márton Árpád állandó kiállítása is.

Alfalvi szobrászművészek köztéri alkotásai
A gyergyóalfalvi plébániatemplom udvarán a Márton Áron hitvalló püspök tiszteletére készült szobrot Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész készítette. Az alfalvi templom melletti parkban emeltek szobrot István papnak. Gyergyóalfaluban nagy hagyománya van a képzőművészetnek, és a falu sok híres festővel büszkélkedhet: Ambrus Imre, Balázs József, Sövér Elek, Márton Árpád. Itt működik a Vadárvácska művésztelep Gál Mihály vezetésével.

Márton Árpád Galéria
Márton Árpád festőművész Gyergyóalfaluban született 1940-ben. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezte, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kádár Tibor és Miklóssy Gábor tanítványaként szerzett diplomát. Csíkszeredában rajztanár a Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Líceum), majd Lengyelországban, a Paczkowi művésztelepen dolgozott. Szülőfalujában állandó tárlattal tisztelegnek munkássága előtt.

Magyarok Nagyasszonya kápolna, Borzont
Gyergyóalfalutól egy km-re fekszik Borzont, amelynek kápolnája a Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1997-ben. Ez a kápolna a Magyarok Nagyasszonya nevet viseli. A kápolna felavatása óta minden évben október 8-án megrendezik a Magyarok Nagyasszonya-búcsút.

Borzonti nyíres
A növényvédelmi rezervátum a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont észak-nyugati határában található. A Maros árterén tőzeglápok alakultak ki, melyek értékes és ritka élővilágnak adnak otthont. Borzonttól észak-nyugatra, a Kis-Borzont, Köves és Fehér-patakok által határolt területen fekszik a helyiek által csak Nyíresként emlegetett természetvédelmi terület. Nevét a területen jelen lévő nagyszámú nyírfákról kapta. 1995-ben kapott védettséget, 20 ha területen. A Borzonti nyíres legfontosabb ritkasága az északi elterjedésű szibériai cickafark, de megtalálható itt a fűzlevelű gyöngyvessző, jogaros kakastaréj, szibériai hamuvirág és buglyos szegfű is.