A Térség

A hagyományos írott szakirodalom elég nagy teret szentelt e településnek, lévén, hogy a 19-2o. században Európa szintű fürdőtelepülés volt. Kurz Antal 1844-ben azt írja Borszékról, hogy Erdély leghíresebb üdülőhelye. Valóban, szénsavas vize ismert volt nemcsak Magyarországon, de Bécsben, Konstantinápolyban és Londonban is. Az arisztrokrácia kedvenc nyaralóhelye volt. 1776-ban báró Bánffy Dénes, rá egy évre Buccov császári és királyi generális, Erdély foparancsnoka is megfordult Borszéken.

A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B műút mentén. Ezt a fő útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig (Benkõ Károly, II. 1853.

Gyergyócsomfalva a tájban élő közösség mintaképe. Egy olyan önkormányzó közösség, ahol az életminőség meghatározója a keresztény értékeken alapuló közösségi értékrend, jelentős szerep jut a nőknek, fejlett fizikai és intézményi infrastruktúra, a gazdaságot a helyi erőforrásokra alapozott életképes és versenyképes helyi vállalkozások határozzák meg, a falusfelek szociális biztonságban élnek.

Amire büszkék vagyunk

A Keleti Kárpátokban, a Gyergyói és Görgényi havasok által pártázott fennsík északnyugati részén fekszik Ditró község. A Szárhegy felől műúton érkező, elhagyva a községet, nemsokára kilép a medencéből, és a Maros mellett kanyargó országúton folytatja útját Maroshévíz felé. Az átutazóban ez a település városias képeket villant fel, s valóban Ditró a medence egyetlen községe, mely egy ugrásnyira van a kisvárosi cím felé. A helység egyik része a Ditró pataka mentén, alsóbb területei a Maros volt árterületén épültek.

Hollósarkával együtt alkot egy községet. 1850-ben 148 háza volt, lakóinak száma 702 (533 román, 116 magyar és 52 egyéb anyanyelvű). 1980-ban területe 14.048 ha volt, melyből mezőgazdasági terület csupán 7.067 ha, erdőterület 7.882 ha. Lakossága 1992-ben 1.614 fő volt (1.375 román, 204 magyar, 35 más nemzetiségü; 574 épülettel). Lakói erdőkitermeléssel foglalkoznak. Jelentősebb vízfolyások: északról a Savului-pataka, Argintaria satului-pataka. Baraszó-pataka, míg délrol a Holló-pataka. 1837-ben a falu határában ólombányászat folyt.

Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik, a Görgény hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban. A község területe 10 600 hektár, amelyből belterület 462 hektár. Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 6.348 fő.

Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be: „Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik.”

Gyergyószárhegy, mint egyik legrégibb település, további nyolc községgel illetve egy várossal együtt része a Gyergyói medencének. A Szármány hegy (967) lábánál elhelyezkedő község Gyergyószentmiklós várostól 5 km-re található, áthalad rajta Déda-Brassó vasútvonal, a DN 12 megyei illetve a DJ126A nemzetközi autóút.

Első írásos említése 1200-ból való és több történelmi eseménynek volt a színhelye.

A falu a 18. századi Besztercei tutajozásnak köszönheti kialakulását. A gyergyói fa és borvízszállitmányok így messze földre eljuthattak, itt volt a moldvai vám. 1817-ben kápolnát építettek, 1890-ben épült római katolikus temploma. 1910-ben 3878 lakosából 2572 magyar, 1032 román, 19 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 3751 lakosából 2409 román, 1312 magyar, 28 cigány és 2 német volt. A központnak 3657 lakosa volt.

Erdély keleti részén, a Hargitai és Görgényi havasok találkozásánál fekszik Gyergyóújfalu. Névadója a hasonló nevű Hargita megyei nagyközségnek, amelynek még része Gyergyótekerőpatak, Gyergyókilyénfalva, Szenéte és Gyergyólibántelep.

Ha egészen pontosan akarjuk meghatározni földrajzi helyét, akkor elmondhatjuk, hogy a 46° 38′ északi szélességi kör és a 25° 36′ keleti hosszúsági kör találkozási helyén található, a Gyergyói-medence délkeleti csücskében.

Vasláb a Gyergyói-medence román többségű települése. A Kakas-hegy (1113 m) lábánál települt. Kezdetben a gróf Lázár-család úrbéresei lakták. Első lakói moldvai román görög katolikus telepesek voltak. A majorsági birtokon dolgoztak és a 17. századra már egy életképes faluközösséget alkottak. A falu neve (-láb) a vaslelőhellyel kapcsolatos. 1748-ban Vasláb, 1750-ben pedig Gyergyó-Vasláb a neve. A tanyásodás Marosfő felé tartott (itt laknak a Tinkák, Boták, Chideák). Határa kicsi volt, így a szomszéd kommunitásoktól béreltek legelőt és erdőt. Mindezt megoldotta az 1921. évi földosztás.